tudástár
Ezen az oldalon igyekszünk körbejárni azokat a témákat, amelyek fontosak lehetnek ügyfeleink és leendő ügyfeleink számára. Tudástárunkat napra készen tartjuk, ezért érdemes időről időre visszalátogatni oldalunkra.
Témacsoportok
Az online pénztárgép vásárlásának a menete
Egyszerűsített leírás
1. A NAV-hoz az erre rendszeresített nyomtatványon keresztül a következő vásárlói adatok megjelölésével be kell jelenteni ( személyesen vagy ügyfélkapun keresztül /könyvelő is megteheti/) a pénztárgép vásárlását:
- név
- adószámát
- székhelyét
- pénztárgép üzemeltetési helyét
- üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét (ha van ilyen)
2. A bejelentést követően a NAV – elektronikus bejelentés esetén 5 napon belül, postai bejelentés esetén 8 napon belül – megküldi a bejelentőnek az üzembe helyezési kódot. ( a gyakorlat azt mutatja, ez 1-2 nap)
3. Az üzembe helyezési kóddal, valamint a NAV értesítéssel a vásárló/bejelentő megrendeli az általa kiválasztott forgalmazótól a pénztárgépet. A forgalmazó továbbá az alábbi dokumentumokat kéri a vásárláshoz:
Társaságok esetén:
- Cégkivonat
- Közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány, vagy az azzal egyenértékű ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta (amennyiben nem az aláírásra jogosult vásárol, akkor az aláírási címpéldány mellé az aláírási címpéldányon szereplő személy által adott meghatalmazás is szükséges, hogy a szerződéskötő a cég nevében aláírhat.)
- A szervezet nevében eljáró személyazonosságának igazolására alkalmas okmány
- Amennyiben nem az aláírásra jogosult az ügyintéző kérjük meghatalmazás kitöltését
- Meghatalmazás
Egyéni vállalkozás esetén:
- Vállalkozói igazolvány, vagy vállalkozói regisztrációs lap
- meghatalmazás amennyiben nem az aláírásra jogosult képviseli a szerződő felet a szerződéskötés során
- egyéni vállalkozó nevében megjelent személy személyazonosságának igazolására alkalmas okmány (személyi igazolvány).
4. A pénztárgép értékesítője rögzíti a gépben az AP számot, valamint az NAV által megadott üzembe helyezési kódot és a szervizes plombanyomó számát. Ezt követően az adóügyi ellenőrző egység kapcsolatba lép a NAV szerverével. Innentől kezdve már használatra kész az online pénztárgép.
5. A pénztárgép üzemeltetője köteles a NAV felé bejelentést tenni amennyiben a pénztárgépet a használatból kivonta, a használatból kivonást követő 5 napon belül.
6. A pénztárgépben működő SIM chipre, azaz mobil adatkapcsolatra vonatkozóan, a vásárlással egyidejűleg szolgáltatási szerződés megkötése szükséges. Ennek a szolgáltatási szerződésnek fix havidíja – rendeletben rögzített maximált hatósági ára – van.
(74/2013. (XII.30.) NGM rendelet 2.§. (2) bekezdésének a) és b) alpontja)
Kiskasszák esetében 1500 Ft + Áfa/SIM/hó. Pc kasszák esetén 2500 Ft + Áfa/SIM/hó.
Jogi és adóügyi témák
Tájékoztatás visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekkel kapcsolatos lehetőségről
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014. január 29-i tájékoztatása szerint a Kormány úgy döntött, hogy a pénztárgép-cserére kötelezett vállalkozók érdekében átvállalja az Alt Cash károsultak előleg befizetését, és az új pénztárgép kiválasztásával és megrendelésével egyidejűleg az ügyfélkapun keresztül a károsultaknak jelezniük kell, hogy követelésüket az államra engedményezik.
A NAV ellenőrzésekről
- NAV az alábbi ellenőrzéseket folytatja le a pénztárgép üzemeltetők tevékenységével kapcsolatban:
Üzemeltetés ellenőrzése:
AEE leárnyékolása, zavaró körülmények megszüntetésének elmulasztása
Napi nyitás és zárás végrehajtása
Éves felülvizsgálat elvégeztetése
Pénztárgépnapló vezetése, helyszínen tartása
Bejelentések teljesítése
- üzembe helyezés
- üzemeltetési hely megváltoztatása
- használat szüneteltetése
- elvesztés, eltulajdonítás stb.
500 ezer / 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság (jogi szabályozása – 2003. évi XCCII. törvény Art. 172.§.)
Online pénztárgépek ellenőrzése:
Helyszíni megtekintés
- A pénztárgép AP száma jól látható (beazonosítás) (új típusok AP „száma” A-val indul – A00100001)
- Fizikai kialakítás vizsgálata (elhelyezés, kijelzők, plomba, stb.)
Adatküldés vizsgálata (próbavásárlás után)
Helyben:
- a revizor lekéri a pénztárgép(ek) adatait a PFR-ből
- ellenőrzi, hogy le van-e jelentve a nyugta, egyezik-e az adattartalom és helyes-e a NAV ellenőrző kód
Utólag:
- a revizor egész nap gyűjti a nyugtákat (fedetten)
- másnap, az irodában ellenőrzi a kapott nyugták lejelentését, adatait, ellenőrző kódját
Rovancs:
- a PFR pontosan megjeleníti, hogy a lejelentett adatok alapján minek kell lennie a fiókban
(nyitás, értékesítés, fölözés, stb. alapján)
Forgalomszámlálás
- a revizor a helyszínen tapasztalt értékesítéseket veti össze azzal, amit a pénztárgép eltárolt
(olyan helyen alkalmazható módszer, ahol az értékesítés szembetűnő, pl. utcai gyros árus)
Pénztárgépnek látszó tárgy:
- a revizor kivizsgálja, ha olyan pénztárgépet lát a terepen, ami elvileg nem létezik
- Revizori lekérdezések, adatok több szempont szerinti szűrésének lehetősége egy-egy konkrét időpont vagy időszakra vonatkozóan
- Pénztárgép bejelentések teljeskörűségének ellenőrzése
- Alacsony forgalmat regisztráló illetve nem működő pénztárgépek lekérdezése
- Vásárolt tételek lekérdezése próbavásárlás során
- Forgalomszámlálás és a beérkezett adatok összehasonlítása
- Pénzkészlet fizikai ellenőrzése
Egyéb ellenőrzési szempontok (összeollózott cikkek alapján):
- A NAV a számla- és nyugtaadási kötelezettség végrehajtását ellenőrzi. Kiemelt figyelmet fordítanak azon üzembentartókra, akiknél rendszertelenül érkeznek a számlák, például egyes napokon sok, más napokon egy sem.
- NAV elsősorban azt vizsgálja, hogy az adózónak van-e pénztárgép-használati kötelezettsége, továbbá határidőben igényelt-e üzembe helyezési kódot az erre rendszeresített nyomtatványon, és intézkedett-e pénztárgép beszerzéséről.
- Amennyiben már üzembe helyezték az online pénztárgépet, a NAV ellenőrzi, hogy milyen típusú gépről van szó, valamint rendelkezik-e érvényes forgalmazási engedéllyel, bejelentették-e az üzemeltetés helyét, rendeltetésszerűen használják-e, található-e rajta manipulációra gyanút adó jel, sérülés, továbbá, hogy az üzembentartó rendelkezik-e pénztárgépnaplóval, azt a helyszínen tartja-e, megfelelően vezeti-e.
- A NAV eddigi tapasztalata szerint a legtöbb szabálytalanságot a kávézókban, a kocsmákban és egyéb vendéglátóhelyeken tárták fel. A leggyakoribb hibák között szerepel az, hogy egyes tételeket nem ütnek be a pénztárgépbe, vagy megszakítják a nyugtát.
48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 62.§.-63.§. és 2003. évi XCCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) – (176.F §.) Ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az ellenőrzés során feltárt hiányosságok egyes szankcióinak rövid összefoglalója
A pénztárgépek forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, kötelezettségeket a NAV az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései alapján (egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, illetve adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre vonatkozó szabályainak, a hatósági eljárást a hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával) folytatja le.
Ha a hatóság által végzett ellenőrzés során felmerül visszaélés gyanúja észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, akkor a hatóság a pénztárgépet 15 napra bevonhatja, mely időtartam alatt a gépet átadja az engedélyeztetési hatóságnak, aki azt bevizsgáltatja, hogy megfelel-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek. Ezt az ellenőrző vizsgálatot a Hatóság a bevont pénztárgép átvételétől számított 10 napon belül elvégzi. A Hatóság az ellenőrző vizsgálat eredményéről határozatot hoz, amelyet azzal a személlyel (szervezettel) közöl, akitől (amelytől) a pénztárgépet bevonták. A Hatóság a határozatról elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot.
Ha a Hatóság az ellenőrző vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a bevont pénztárgép nem felel meg a követelményeknek, de a hiba, hiányosság kiküszöbölhető, akkor a pénztárgép visszaadásával egyidejűleg határidő megjelölésével felhívja a forgalmazót vagy azt, akitől a pénztárgépet bevonták a hiba kijavítására. A kötelezett a hiba előírt határidőben történő kijavítását a Hatóságnak igazolnia kell.
Ha a NAV hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során észleli a visszaélés gyanúját, akkor a pénztárgép tényleges bevonásáig annak a működését blokkolhatja, a blokkolt állapotba helyezés ideje a bevonási időbe beleszámít.
Ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy a meghatározott követelményeknek nem felel meg a pénztárgép, és ez a hiba befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat, és azt nem lehet kijavítani, kiküszöbölni, vagy a hibát az üzemeltető a kitűzött határidőn belül nem teljesíti, akkor a gépet le kell adni az engedélyező hatóságnak, aki azt megsemmisíti és a NAV-ot erről a tényről értesíti.
Mindemellett a NAV mulasztási bírságot is szabhat ki (NAV honlapjáról letöltött tájékoztató alapján):
A NAV követi és elemzi a pénztárgépek online adatforgalmát, és azoknál a vállalkozásoknál rendel el vizsgálatot, amelyektől gyanúsan kevés vagy netán semmilyen forgalmi adat sem érkezik. A revizorok azokat is ellenőrzik, akik korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, vagy akik a megrendelt online pénztárgépet nem vették át vagy úgy nyilatkoztak, hogy minden tételről számlát állítanak ki. A mulasztók célirányos kiválasztása – az államkassza érdekein túl – védi a tisztességesen működő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalkozásokat, és ott meg sem jelennek a revizorok, ahol már az adatok alapján egyértelmű, hogy minden rendben van.
Azok a vállalkozások, amelyek megszegik az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályokat – azaz tényleges bevételeiket eltitkolják és kivonják magukat a közteherviselés alól –, súlyos bírságot és üzletbezárást kockáztatnak. A jogkövető piaci szereplőknek és az államkasszának is kárt okozó magánszemélyeket akár 500 ezer forintra, gazdasági társaságokat pedig akár 1 millió forintra is büntetheti a NAV.
Szolgáltatási/Hatósági díj ára
74/2013. (XII. 30.) NGM rendelet 2.§. (a) és (b) pontja, valamint a (2a)§.
A hatósági ár maximalizált ár, így a szolgáltatók – a hatósági áron belül – szabadon állapíthatják meg a havi szolgáltatási díjat. A hatósági árat az adópolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság, valamint a szolgáltatók véleményének figyelembevételével állapítja meg, majd azt évenként felülvizsgálja.
A pénztárgépben működő SIM chip képes bármelyik mobil szolgáltató hálózatára kapcsolódni, így a gép vásárlásával egyidejűleg mobil adatkapcsolatra vonatkozóan szolgáltatási szerződés megkötése szükséges.
Az online pénztárgép adóügyi ellenőrző egységbe integrált SIM-enként:
- számítógép alapú pénztárgép esetén legfeljebb 2500 Ft/hó,
- nem számítógép alapú pénztárgép esetén legfeljebb 1500 Ft/hó, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
A szolgáltatás szüneteltetésének idejére a hatósági árat nem kell megfizetni, a szolgáltató a szüneteltetés megkezdésekor és a szolgáltatás újabb megkezdésekor sem számíthat fel díjat az üzemeltető terhére.
Viszont abban az esetben, ha a pénztárgép meghibásosodik, vagy bármilyen okból kifolyólag nem használható, de a szüneteltetési eljárást az üzemeltető nem teszi meg, úgy a telekommunikációs díjat erre az időszakra is fizetnie kell, és utólagos jóváírásra sincs lehetőség.
A fentiek alapján látható, hogy csak a szolgáltatási díj maximumát határozták meg jogszabályban, így attól a szolgáltatók lefelé eltérhetnek. A szolgáltatók honlapján a havidíjak fel vannak tüntetve pl.: Mobil Adat Kft, valamint a Telekom is a kiskassza díjcsomagot (kizárólag a nem számítógép alapú pénztárgépekhez) 1500 Ft + Áfa /SIM/ hó összegben kínálja. PC kasszák esetén ez az ár 2500 Ft + Áfa/ SIM/ hó.
Mi az AP szám, mire szolgál?
Minden pénztárgép (annak az adóügyi ellenőrző egysége) egyedi azonosítóval rendelkezik, melyet AP számnak nevezünk. Az AP szám egy 9 karakterből álló számsor, mely a készülék minden nyugtáján megjelenik. A számsor első három számjegye megegyezik a pénztárgép típusának forgalmi engedély számával, a további hat számjegy a készülék egyedi azonosítását teszi lehetővé.
A pénztárgépen vagy a pénztárgéphez egyértelműen köthetően, a vásárló számára láthatóan, legalább 3 cm-es betűkkel, jól olvashatóan fel kell tüntetni a pénztárgép AP számát!
forrás: 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 60.§-61.§.; 3. melléklet FD) 13. a)
Mi az AEE és mire való?
AEE (adóügyi ellenőrző egység): A pénztárgépet fel kell szerelni AEE-vel. Az AEE rögzíti és továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a NAV felé.Az online kapcsolatot biztosító egység mobilinternet révén kapcsolódik a NAV szerveréhez, tárolókapacitással is rendelkezik.
Mire érdemes figyelni az adatkapcsolat folyamatos biztosítása érdekében?
Az ÁFA-törvény változása1 2015. január 1-jétől előírja az online pénztárgépekhez adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltatók (Szolgáltató) részére, hogy a szolgáltatás esetleges szüneteltetéséről, megszüntetéséről tájékoztatassák a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).
Az online pénztárgépek adatait a NAV közvetlen lekérdezéssel éri el. Az így megvalósuló adatszolgáltatáshoz szükséges online kapcsolat lehetőségét folyamatosan biztosítani kell, ez a pénztárgép üzemeltetőjének felelőssége2.
Amennyiben az online adatszolgáltatás azért nem valósul meg, mert a pénztárgép üzemeltetője nem tett eleget a Rendeletben3 előírt kötelezettségeinek, mulasztási bírsággal sújtható. Ez magánszemély esetében 500 ezer forintig, nem magánszemély (pl. gazdasági társaság) esetében pedig 1 millió forintig terjedhet.
A pénztárgép üzemeltetője nem tesz eleget a vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének például az alábbi esetekben:
- nem köt szerződést az adatkapcsolat biztosítására egy erre alkalmas szolgáltatóval
- a szolgáltatási díjat nem fizeti meg a szolgáltatónak, emiatt a szolgáltató nem biztosítja az adatkapcsolatot
- a szolgáltatási díjat nem fizeti meg a szolgáltatónak, emiatt a szolgáltató korlátozza az adatkapcsolatot.
A szolgáltató és a pénztárgép üzemeltetője között kötött szolgáltatási szerződés szerint a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében (AEE) működő SIM modult véglegesen letilthatja a szolgáltató, amennyiben az üzemeltető huzamosabb ideig nem fizeti meg a szolgáltatási díjat. Végleges letiltás esetén a teljes AEE cseréje válhat szükségessé.
A NAV naprakész információval rendelkezik az üzembe helyezett online pénztárgépek működéséről és folyamatosan ellenőrzi az adatszolgáltatást.
A tájékoztató a pénztárgép üzemeltetők informálását szolgálja annak érdekében, hogy az üzemeltetők elkerülhessék az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti mulasztási bírság kiszabását.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
1. Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv-t módosító 2014. évi LXXIV. törvény 122. §.
2. Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 178 § (1a) bekezdés
3. 48/2013 (XI.16.) NGM rendelet
Lépjen előre vállalkozásában!
Kollégáinkkal felkészülten várjuk kérdéseit. Szívesen tájékoztatjuk termékeinkkel és a hatályos jogszabályokkal kapcsolatban is, amennyiben további kérdése lenne. Forduljon hozzánk bizalommal!